Nyitókép: Az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” fegyveresei felmérik az okozott kárt egy donyecki iskolaépületben 2022. május 30-án, miután a helyi hatóságok közlése szerint az ukrán hadsereg nehézfegyverekkel lőtte Donyeck városát. Csapások érték a városközpontot és négy közoktatási intézményt. A támadásban legkevesebb három ember, köztük egy gyermek életét vesztette, huszonegyen megsérültek. MTI/EPA/Alessandro Guerra
Lapunk az ukrán és kárpátaljai magyar emberek mellett több civil oroszt is elért és megszólított a háború kapcsán. Mint írtuk: e háborús helyzetben jellemzően nehéz szóra bírni az oroszokat külföldi újságíróként – az oroszok által elérhető orosz nyelvű nyilvánosság állapotát pedig e cikkünkben jártuk körül –; de volt már oroszországi újságíró megszólalónk, illetve további átlagemberek, civil oroszok is nyilatkoztak nekünk.
Mindeközben a magyarországi orosz és ukrán diaszpórát, az itt élő orosz és ukrán embereket is próbáltuk szóra bírni: egy Budapesten élő pénzügyi menedzser és az Alfavit Alapítvány elnöke osztotta meg lapunkkal a gondolatait, illetve hosszabb ideje hazánkban élő ukrán zenészt, az ukrán nemzetiségi parlamenti szószólót és Szerhij Sztahovszkij egykori ukrán teniszezőt, Federer legyőzőjét is kérdeztünk a háborúval kapcsolatban, aki Magyarországból Kijevbe utazott harcolni. A legutóbb egy magyar őstörténettel foglalkozó ukrán régésszel készítettünk anyagot, aki a fronton védi a hazáját.
*
Majdnem sikerült beszélnünk donbaszi oroszokkal is. Majdnem. Kiderült, hogy megbízható, a térséget tökéletesen ismerő, oroszul anyanyelvi szinten beszélő történész ismerősünk felesége donbaszi orosz, így szinte adta magát a felkérés: ugyan válaszoljon már pár kérdésre, vagy ő, vagy egyéb helyiek, csak általánosságban, név nélkül, hogy kitörjünk a fojtogató, kétirányú propaganda-buborékjainkból, és megismerjünk valamit elsőkézből, ami jobban hasonlít a valóságra.
A Donbasz szóösszerántás a medence orosz, illetve ukrán nevéből: a Donyecki és Luhanszki régiók azon részének népszerű elnevezése, amelyek a Donyecki-medencén belül helyezkednek el. Kiterjedésére több különböző meghatározás van, hivatalosan soha nem jelölték ki határait. A leggyakoribb ma is használt meghatározás szerint a Donyecki és a Luhanszki területet foglalja magába. A 2001-es népszámlálás adatai alapján az ukránok a népesség 58 százalékát adják a Luhanszki területen és 56,9 százalékát a Donyecki területen. Az oroszok a legnagyobb kisebbség, 39, illetve 38,2 százalékos arányban. A háború jelen állása szerint úgy tűnik, az oroszok le fogják választani a donbászi területeket Ukrajnáról és ott önálló, Oroszország által elismert köztársaságok jöhetnek létre.
Informátorunk tett egy kört: az ő hazánkban élő felesége, és donbaszi barátai pontosan értették, mit szeretnénk, de nem kívántak válaszolni. „Az interjú a donbasziakkal jó ötlet, de az én feleségem például teljesen apolitikus. Persze megviseli, ami 2014 óta történik ott, de nem szoktunk politikáról beszélni. Leszondáztam a donbaszi ismerőseimet is, de senki nem akar interjút adni. Ebben nincs semmi rosszindulat, vagy ilyesmi. Ezek egyszerű, apolitikus emberek, akik nem vágynak szereplésre” – mondta el a történész, aki beleegyezett, hogy felhasználjam értékes gondolatait a témában.